A 101-es szoba

Sokáig nem kezdtem bele a lista ezen újabb elemébe, pedig régóta tervezem. Egész egyszerűen azért, mert rengeteg minden jutott eszembe ide, nehéz volt bármilyen rendszert kitalálni hozzá, de most megpróbálkozom vele. (Majd bővítem azzal, ami most kimaradt, de majd később eszembe jut.)

Elöljáróban annyit szeretnék tisztázni, hogy nem várom el senkitől, hogy hibátlan legyen a helyesírása, nyelvtanja. Nem erről van szó, én is vétek hibákat nagy valószínűséggel például az írásaim során. Arról van szó, hogy törekedjünk arra, hogy tudjuk az elveket, tisztában legyünk az alapokkal, és ha egy mód van rá, akkor fejlesszük már meglévő ismereteinket. Összességében van egy szint, ami alá azért nem nagyon (inkább nagyon nem) illik csúszni

Továbbá szintén érthetőek azok a különböző rövidítés, egyszerűsítés céljából létrejövő formák, amelyeket SMS üzenetekben, msn használata során stb. foganatosítunk. Amikor azonban kilépünk a virtuálisból a való világba, ildomos lenne felhagyni ezekkel. Nem beszélve azokról a megoldásokról, amik nem is egyszerűsítik az írást, csak rajok menők.

Rögtön kezdeném a kedvenceimmel, olyan helyesírásbeli problémákkal, mellyel naponta lehet találkozni, utcatáblától a fórumokon át, diákok írásaiban, egyetemi körlevelekben, bárhol.

 - Médiák. Igazi gyöngyszem elsőre. Jó lenne ráébredni, hogy a média a médium többes száma. Többes számot meg nem rakunk többes számba.
 - Egyenlőre - egyelőre. Előbbi valamilyen egyenlőség kifejezésére használatos, utóbbi a még szó helyettesítésére alkalmas. Ritka az a nap, amikor nem jön szembe egy hasonló mondat: XY egyenlőre nem jelzett vissza. Gutaütés.
 - Helység - helyiség. Hasonló probléma. Előbbi egy falura, városra utal, a második esetben pedig egy házon belüli térről van szó.
 - Muszáj. Uszály.
 - Utánna. Utána.
 - Egy áru lehet alacsony vagy magas árú. A gáz, hogy nem egy boltra van rosszul kiírva.
 - Az igét az igekötővel csak akkor nem írjuk egybe, ha az igekötő az ige mögött áll, vagy közéjük ékelődik egy szó.
 - Az és elé felsorolás esetén nem teszünk vesszőt.
 - A stb. elé nem teszünk vesszőt.
 - Ha idióta paraszt lennák, akkor végig így írnák, de mivel értelmes ember vagyok, így megtanultam a megszokott lennék, írnék formákat.
 - Kultúra. Kulturális.

Ezek csak a leggyakoriabbak, sok-sok egyéb is van még természetesen.

Másik dolog az "angolosodás". Marha nagy divat lett mindent angolul mondani. Megint nyomatékosítanám, hogy nem arról van szó, hogy valaki 1-2 angol kifejezést használ. Egyszerűen vannak olyan 1-2 szavas kifejezések, amelyeket magyarul nehéz megfogalmazni 3 mondatnál rövidebben. Nem is ez a baj, hanem amikor átesik a jóember annak a bizonyos lónak a túloldalára, és menőmanó módon pl. egy képhez annyit fűz hozzá: "with my friends". Na az komoly, bizonyára számos indok van arra, hogy a "barátaimmal" miért nem elég megfelelő. Megannyi ilyen van. Komolyan, valaki mondjon már erre egy értelmes indokot. Mi ebben a jó? A legszebb, amikor kiírja angolul, de nem helyesen, na azért jár a külön taps. Másik a "rip". Valaki halála esetén bizonyára megerőltető lenne megadni a tiszteletet, és kiírni a "Nyugodjék békében."  - egyébként teljesen találó és kifejező - szóegyüttesét. Sorolhatnám még ezt is...
Ami különösen rossz az egészben, hogy körülbelül háromszor olyan gazdag szókincsünk van, mint szerencsétlen angol ajkú emberkéknek, de értem én, hogy nem elég, feltétlen abból kell válogtani...

Következő, amitől agyfaszt kapok, a különböző x-ezések. Már az is elég szar, ha valaki a gyakorlat helyett gyakszit mond, de ezt leírva látni gyaxiként, hát mit mondjak, dobom a hátast. Aztán így jön a többi, teljesen indokolatlan szó során is: baxa meg, faxa stb. Igazán szép.

Azt tudnám mondani, hogy az utóbbi kettő inkább agy kérdése, bár a miértjét nem tudom megérteni. Viszont az első blokk, a magyar nyelv helyesírása, az nem holmi menőzés tárgya. A minimum, hogy azzal tisztában vagyok. Ha meg nem, akkor nem bambulok ki a fejemből, meg hagyom úgy, ahogy van, hanem megnézem egy szótárban. De ha nagyon mai vagyok, akkor beütöm a szerencsétlen google-be, és rátalálok erre.
(Vonatkozik ez egyébként másra is. Sok szerencsétlen "Hát ezt nem tudom, hogy mi.." helyett fogná azt a kurva keresőjét, és használná, akkor talán előbbre tartana, meg más agyvizét sem forralná fel.)

Végül azért kitérnék egy (korábban már pedzegetett) kérdésre. Az iskola 8-12 éve szolgálna arra, hogy megtanítsa a sok törpét - többek között - helyesen írni. Látjuk a tendenciákat, látjuk a sok selejtet. Nem mondhatni, hogy legendásan nagy hatékonysággal működne ma az oktatás. Nyilván hozzá kell tenni, hogy ez a média, az internet hatása stb. Valószínűleg javarészt ez igaz. De ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel kell nézni a változásokat. Ha az oktatás nem tud megfelelni az elé állított kihívásoknak, akkor innetől kezdve fel kellene hogy merüljön valamiféle minőségbeli javítása. Véletlenül sem olyan módon azonban, ahogy azt az elmúlt években láttuk, és ami csak még jobban rombolta a színvonalat.