Pár napja megjelent az alábbi hír, miszerint kedves izraelita barátaink beperlik a MÁV-ot. Röviden összefoglalva a történést, Chicagoban benyújtottak egy keresetet a Magyar Állam Árjavasutak ellen, azzal az indokkal, hogy tudatosan segédkeztek a zsidók deportálásában Magyarországon. Állításuk szerint mindezt a kijelentést több éves kutatómunka előzte meg. Kártérítésként 240 millió vagyoni kár (merthogy a MÁV ellopkodta tőlük a cuccaikat), valamint 1 milliárd dollár (!) nem vagyon kár megtérítését követelik. 

Idéznék a keresetből.

A MÁV "gyalázatos és buzgó módon részt vett a népirtásban".
A MÁV "pontosan tudta, mit tesz".
"Az alperes által biztosított szerelvények nélkül több százezer zsidót nem lehetett volna Auschwitzba szállítani."
 

Nem tudom, hogy ezt mégis hogy gondolták? Az ország megszállás alatt, a kormány csak egy báb, amit a németek irányítanak, akárcsak a MÁV-ot, lévén állami kézen lévő szervezet. Konkrétan azt csinálták, amire a németek utasították őket, nem volt választásuk. Mi egyebet tehettek volna? Akkoriban nem hiszem, hogy nagyon kifizetődő lett volna sztrájkolni. Ez meg, hogy buzgó módon...komolyan? 90%-os kedvezmény volt Auschwitzba, ha felmutatta a sárga csillagot? Sőt, valójában már az első magyar vasútvonal mintegy 100 évvel ezelőtt is e célból épült Pest és Vác között. 

Tudtommal az a nagy mese, hogy a német csapatokat visszaszorító alakulatok találták meg először a táborokat, mindaddig fogalma sem volt egyik államnak sem, hogy mi folyik arrafelé. Természetesen a MÁV a világ legjobban képzett kémeivel rendelkezett ebben az időben (bizony, jobbakkal, mint az USA, Anglia, vagy épp a Szovjetunió-végülis ezek csak a Szovjetunió lerohanását tartalmazó teljes német haditervet szerezték meg), így a világon számukra egyedülálló módon nem volt kérdés, mire kellene a németeknek a cucc.

A harmadik idézet szerint, ha a MÁV nem biztosította volna a vonatokat, nem szállították volna ki a zsidókat. Teljesen helyénvaló megállapítás, hiszen ha a német megszállás alatt, a németek által megkeresett MÁV illetékes azt válaszolja, hogy nem, akkor a németek kicsit ugyan szomorkodva, de beletörődnek. Egészen valószínűtlen lenne olyat feltételezni, hogy például helyből a fejébe repítettek volna egy golyót, ilyesmire akkoriban nem volt példa. Bizony nemet kellett volna mondani, majd miután kivégezték, és a következő emberkéhez fordultak, hogy akkor belövik-e az új menetrendet, annak is nemet kellett volna mondani. Mindenkinek nemet kellett volna mondani, a legutolsó mozdonyvezetőn át a kalauzig. Persze ez sem elég, mert akkor ne adj isten hoztak volna máshonnan egy mozdonyvezetőt, és csak elindulnak azok a szerelvények, éppen ezért a MÁV akkor járt volna el helyesen, ha az egész kócerájt mindenestül felrobbantja.

Szerencsére vannak sokkal inkább hozzáértő emberek a témában, úgyhogy gyorsan kiderült, hogy bizony a kereset több sebből vérzik. Íme. Hosszú a cikk, olvasni meg ugye nem nagyon szeretünk, kiemelném a főbb pontjait.

„Ha megkerestek volna ezzel, széles ívben vágom ki őket, mert ekkora ostobaságot nagyon rég nem hallottam” – reagált Karsai László történész.

Nincs mit hozzáfűzni.

(Itt a második cikkben olvasható még egy gondolat a keresetből: "A MÁV alkalmazottai ráadásul kifosztották a deportáltakat, gödröket ástak és azokba temették a vagonokban az embertelen körülmények miatt életüket vesztőket, a pszichés terhelést nem bírókat pedig maguk lőtték le." Ezt nem kommentálnám bővebben, olyan szintű sci-fi ugyanis, hogy ha hamarabb írják meg a keresetet, George Lucas Star Wars című kiváló filmjeiben még R2-D2 is zsidó lenne, a Halálcsillag meg maga Auschwitz. Vader nagyúrba bele se merek gondolni. Amúgy meg a fene tudja... III. Birodalomnak nevezték a náci Németországot, Vaderéknél meg csak úgy jöttek a birodalmi lépegetők..)

"Pontatlanok például a zsidó transzportok kezdetére és végére vonatkozó adatok: a keresetlevél szerint 1944-ben, március és október között indultak a vonatok, míg a kutatások szerint az első ilyen szerelvény május 14-én vagy 15-én, az utolsó pedig július 9-én hagyta el az országot."

"A deportálásra használt vagonok többsége nem a MÁV-é, hanem a német birodalmi vasúttársaságé (Reichsbahn) volt."

"Karsai szerint a magyar holokauszttal foglalkozó történelmi kutatásokban, monográfiákban, és az általa elolvasott több ezer visszaemlékezésben még olyan utalással sem találkozott, amely szerint a magyar vasutasok kigúnyolták, megalázták volna a deportáltakat, nemhogy ellopták volna a bőröndöket, gödröket ástak volna és embereket lőttek volna le. A MÁV dolgozói soha nem viseltek fegyvert. A történész az állításokat teljesen megalapozatlannak tartja." 

 

Most erre mit lehet mondani? Állítólag alapos (9 évnyi) kutatómunka előzte meg a keresetben foglaltakat. Komoly szakemberek lehetnek arrafelé. Ehhez kapcsolódó, mélységesen kirekesztő gondolat (gyorsan el is határolódok magamtól), ha valaki netán a tankönyvekben leírt adatokkal kapcsolatosan is szkeptikus. Teljesen alaptalanul persze.

"Egyetlen, a téma szakértőjeként ismert történészt sem sikerült találni, akit a felperesek képviselői megkerestek volna. Egyik forrásunk, aki szoros kapcsolatban van a nagy nemzetközi kutatóintézetekkel, valószínűtlennek tartja, hogy – miként írják – a felperesi oldal mélyreható kutatásokat végzett volna amerikai archívumokban."

Egyre érdekesebb dolgok kerülnek itt elő. Persze aki nyitott szemmel jár, annak ez nem sok meglepetést okoz..

"A keresetlevél íróinak kalkulációja Randolph Braham amerikai holokauszt-történész számításán alapul, aki a magyarországi zsidó vagyon német megszállás előtti értékét 7-9 milliárd pengőre becsülte. A számításkor egy újabb (meg nem nevezett forrású) becslést is használva 7-12 milliárd pengővel számoltak a felperesek. Az akkori hivatalos árfolyamon egy pengő 20 centet ért.

Csakhogy a kárigény kiszámítói a zsidó vagyont hárommilliárd dollára teszik, ami 20 centes árfolyammal számolva már 15 milliárd pengőt jelent. A növekedés még utalásszerűen sincs indokolva, így lehet, hogy egyszerű számítási hibáról van szó, ami azonban ekkora összeg esetében meglehetősen szokatlan."

Az, számolási hiba, hogyne. Azt még hozzá tenném, hogy 1944 és 2000 között kb. 10-zel kell felszorozni az értékeket, hogy az inflációt kiküszöböljük. Ráadásul azóta a dollár árfolyama komolyat esett, vagyis még ennyivel sem. Ehhez képest a közgazdász tudásukat csillogtató zsidók 33-mal szorozták fel. Azért van bőr a képen.. (Ha már máshonnan levágták..)

Jogi problémái is vannak egyébként a dolognak, abba most nem is mennék bele, akit érdekel, az majd elolvassa.

(Továbbá,  ha a kiváló hozzáértésükről tanúbizonyságot tett  felperesek a vagonok környékén eltűnt értéktárgyaikat keresgélik, ajánlom figyelmükbe azon írásokat, miszerint a németek nem csak felmenőiket deportálták, hanem sajnálatos módon velük együtt utazott néhány kedves roma polgár is.)

Összességében mondhatnám, hogy meglehetősen szórakoztató volt ezt a gyermeteg próbálkozást olvasni, csak aztán belegondol az ember komolyabban, és elfogja a hányinger.